2015. augusztus 7., péntek

Erre jutottunk...

Halihó Kedves Idetévedők, vagy Feliratozók. Legalábbis, szia Móni és Rebi!

Arra a döntésre jutottam, hogy ezzel a történelemmel már nem tudok mit kezdeni (Jó, az nem döntés, az a bejegyzés legalján található meg!). Mégis kicsit fáj, hogy ez lett a vége. Én mindent beleadtam, döntésképtelem voltam dolgokban, míg végül mindig a rossz irányba haladtam tovább.

Elnézést kérek olyan 1D rajongóktól, akik azért iratkoztak fel, hogy olvassanak egy jó fanficet. Lehet megtehettétek, de mostanában elég kevés az esély rá, hogy valami jót találtatok a blogomon.
Nos, mindenkitől elnézést kérek, tudom, hogy nem erre vágytatok. Nem tud az emberek legtöbbje egy ütős sztorival elődrukkolni... Igaz, megesik, de leírni azért már nehezebb.
Mint láthattátok, újrakezdtem, mert bátor voltam, hogy a régi sztorit elfelejtem. Vagy nem? Lehet csak menekültem előle...

Örülök, hogy írhattam nektek valamit, még akkor is, ha az rosszul sült el.
Emlékszek 2013. március 29.-re, mikor létrehoztam a blogot.(Kulisszatitok: a blog legelső címe "A múlt árnyai és a jövő reményei" volt. Szabad nevetni!) Sosem gondoltam volna, hogy két évig állni fog a lábán.


Még arra is emlékszem, 2013 nyara volt, Mamámeknál nyaraltam a tesómmal (mint most) és alig volt mobilnet, de én még úgyis hoztam össze valami "részt". Aznap jött a délelőtti órákban egy komment - természetesen névtelenül -, hogy "tetszik, kövi". Igaz, pontosan már nem emlékszem, valami hasonló volt, de emiatt a komment miatt folytattam és jutottam el idáig. Részben. Szóval szeretném megköszönni annak a névtelennek, hogy nagy löketet adott nekem!
Másrészt, Móni, Rebi. Nem tudom mit írhatnék, néha nem mondtátok el őszintén, hogy milyen rossz az, amit írok.  Tudom, végül is nem akartatok nekem rosszat, de így, hogy később derül ki... hát gáz, mit ne mondjak. Jó, tudom, sose voltam biztos az írásaimban... Talán a vers írás picit jobban megy. Talán! 
Igazából köszönöm nektek, hogy a bétáim voltatok, mármint vagytok és lesztek!

A blog törlésére az elkövetkezendő augusztus 27.-én kerül sor. Addig kérnék mindenkit, aki ezt látta/látja, élvezze ki, hogy még "él" a blog.


(Ha valamilyen kérdésetek van, e-mailben feltehetitek, már ha van elég bátorságotok: dorienn98@gmail.com)
Sziasztok, mindenkinek további szép nyarat! Előre jó sulikezdést...

Üdvözlettel,
 Dorina Mary

6 megjegyzés:

Mo írta...

Neeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeeee bolond bolond bolond. Te mondtad valaha az enyémre hogy szar? Nem vagyis én nem emlékszem (tudom hogy az ��) Szóval miért lenne szar? Imádtam az egész sztorit még akkor is ha nem is kommenteltem sokszor. Most haragszom rád nyaahh mit fogok ezentúl olvasni????
1 perc néma csend nekem mert most meghaltam
Rip Móni
Nembaj Dodeszkam azért szeretés van �� Majd kitalálunk valami másik sztorit :) (debilsmajliiii)

Unknown írta...

Kedves Dorina!
Igen, én megint ide tévedtem. Na jó, nem tévedtem, akarattal léptem ide, hogy az értelmetlen megjegyzésem napvilágot lásson. De nem ez a lényeg. A lényeg pont az, hogy sajnálattal olvastam elhatározásod, miszerint elaltatod a történeted. Tényleg sajnálom. 1D ide vagy oda, nem bírtam őket (most sem igazán, de ez mellékes), de annyira, hogy egy történetet még az előtt megítéltem miattuk,mielőtt beleolvastam volna, így inkább otthagytam. Igen, tudom, csúnya dolog elsőre ítélni. De ez a sztori más volt. Nekiálltam olvasni, és képzeld, nem untam. Nagyon érdekelt. Egy délután buzgóságomnak hála az összes fent lévő fejezetet elolvastam. Ám amikor végeztem, és mást kezdtem el csinálni, hiányzott valami. Hiányzott, hogy nem tudom, mi történik Carterrel és a többi szereplővel. Ezzel csak arra gondolok, hogy az első 1D blog volt, amit hűen követtem. És milyen jól tettem!
Megismétlem önmagam, baromira sajnálom, hogy bezárod a Holnaputánt. De sajnos én is tudom, milyen az, amikor írnál, de a sztori nem úgy sikerül, ahogy valójában eltervezted. Ez pedig eléggé igazságtalan dolog! :D
Remélem mindig lesz elég ihleted egy ilyen jó sztori írásához.
Azt hiszem kicsit kusza és értelmetlen lett, amit ide kapartam neked. Remélem nem bánod, hogy kifejtettem a gondolataimat.
Sok sikert a továbbiakban is!
PS: Tisztában vagyok vele, hogy a megjegyzésem szóismétlést, kusza mondatokat, és esetleges hibákat tartalmaz. :D

xo. Dina C. :)

Haru írta...

Szia Móni!
Nem, nem mondtam, hogy szar, hiszen együtt csináltuk, nem lett volna szép Tőlem, ha leszarozom a barátom történetét. Hát figyelj, az enyém azért szar, mert... Vagyis kifejteni nem tudom, de mindig is tudtam, hogy az, csak titokban tartottam. Nem rossz, csak nem lehet vele mér mihez kezdeni. Elárulom, hogy volt egy ilyen utolsó lehetőség-bigyóka-választásom (tudom, jól megmondtam xd). Kértem egy kritikát, megnézheted a chatben, ott van. Igazat írt LisBeth. Szóval ennyi...
Még lesz történetem, nem adom fel az írást, csak a blog fog eltűnni. Azért nem annyira nagy tragédia.
Ne beszélj hülyeségeket!
Én is szeretlek, Monesz :)
Üdv, Dorina Mary

Haru írta...

Kedves Dina!
Örülök, hogy idetévedtél, vagy nem tévedtél. Az a lényeg, hogy itt vagy!
Köszönöm szépen ezeket az aranyos szavakat, el sem hiszed, mennyire jól estek nekem, miközben olvastam! Annyira boldog vagyok, hogy eltudtam érni, hogy ne unatkozz, sőt, hogy érdekeljen a sztorim.
Őszintén sajnálom, hogy sajnálnod kell valamit, de ne csüggedj, van még ott ihlet, ahonnan ezek a fejezetek születtek! :)
Természetesen nem bánom, hogy kifejtetted, és hibát sem találtam. (Remélem nálam sem találsz!) És mindent értettem, amire utalni akartál, legalábbis remélem nem félre, haha :D
Neked is sok sikert, köszönöm a szavakat!
Üdv, Dorina Mary

Raven Ayanami írta...

Hát először is, helló kedves testvérem, én lennék az, Rebi!
Most csak úgy kommentelek, nem is nagyon emlékszem a bejegyzés tartalmára, röviden annyiból áll, hogy törlöd a blogot, nemde? Nos, akkor térjünk ki erre a részre. Szerintem helyesen döntöttél. Nem is tudom miért húztad ezt egészen ideáig, a második évadig, na meg persze az egész történet újra írásáig. Szerintem ez csak egy elmerozzantnak jutna eszébe, szóval... Jó, tudom, hogy én is támogattalak benne, most is támogatlak. De visszaolvasva az egészet, az újra írott történetet is. Hogy írhattál TE ilyen zagyvaságot? De most komolyan. Lehet hogy eltértem a lényegtől, de te egy jó író vagy és nem érdemled meg, hogy egy ilyen szenny legyen a tarsolyodban. Tudom, tudom hogy most csak szidom a blogot, és hogy egy jó testvérnek nem ez lenne a dolga. De most gondolj csak bele, mi lenne, ha isteníteném a blogot? Hm?! Akkor lennék jó bétád? Hát nem! Mert ami rossz, az rossz is marad, bárhogy is nézzük. Ezért kötelességemnek éreztem elmondani, hogy SZAR. Már ne haragudj meg, de tényleg az volt. (smile hangulatjel, lol) A saját véleményem szerint, tudsz te ennél jobbat is. És ezért ne add fel, még akkor se, ha én azt mondom, hogy volt ez ennél szarabb is. Ez nálam azt jelenti, hogy lehet ennél jobb.
Igyunk a fejlődésre/vagy Kifejlődésre?/,
drága tesókád, Rebi... Jó nem elég a poénból. Tudjátok, hogy nem szeretem ezt a nevet! Te is Móni, tudom, hogy nézed! Rajtad tartom a szemem.
Akkor fussunk neki még egyszer...
Nagy rajongód és legjobb (hihi) bétád,
Raven

Haru írta...

Szia Raven Ayanami/Rebi/Nagy rajongóm/Legjobb bétám/Drága tesókám!

Nos, nem tudom, hogy lehet, hogy ennyi neved van. A Bab ki is maradt, pedig azt én adtam neked, mint a nagy kreatív feltaláló. Te lettél rebeBAB, mert hát miért ne? Na, jó, hagyjuk a beceneves témát, nekem mindig Rebi maradsz, nem? Csak a néhanapján szoktalak Babnak nevezni, a közelmúltban.
Igen, már vágom, hogy mind gáz, amin itt ügyködtem. Sejtettem, hogy valamit titkolsz előlem, haha. De felejtsük el, hiszen a rossz emlékek úgy is hamar távoznak, hát remélem, hogy ez is el fog távozni mihamarabb a körünkből.
Nem volt senki rossz, egedül csak én, amiért ilyeneket írtam. Azt szégyellem a legjobban, hogy ez az egész "cucc" az 1D-vel volt kapcsolatos és akárhogy is akarnám, nem tudnám eltüntetni őket a blogomról. Ezért törlök mindent, vagy semmit, de a lényeg, hogy újrakezdem.
Együtt fogunk fejlődni, a Kifejlődéssel. Muhaha! (ez ördögi kacaj)

Bocsi, de nem tudtam poént írni. De azért köszönöm neked is, hogy mellettem voltál. Egyébként én is utálom a nevem. Legalábbis a becenevem "Dori" mi ez már, mintha Dórinak lenne az olcsóbb változata. T^T

Üdvözlettel egyetlen ikertesód,
Dorina Mary

Olvasók

.